Ami a kor szokásaival ellentétben (és napjainkban is) hatalmas különbség volt a kutatási központban, az, hogy a kutatók hihetetlenül szabad kezet és sok pénzt kaptak, hogy azt kutassák, ami csak eszükbe jutott. Ez a szokatlan hozzáállás viszont nagyon gyümölcsöző volt. Olyan innovációkat hoztak a következő pár évben, amiről az emberek nagy része nem is sejti, hogy egy fénymásoló cég találta ki őket. Azt is nehéz eldönteni, hogy melyik a legfontosabb közülük.
Várady Csongor
Ha Xerox, akkor fénymásoló, ma már szinte elválaszthatatlan ez a két dolog egymástól. Pedig, ha jobban belenézünk a Xerox cég történetébe, olyan innovációkkal találkozunk, amelyek nélkül a mai technológiai világunk (számítógépek, okostelefonok, internet) elképzelhetetlenek.
A nyomtatás királya
A Xerox története 1906-ig vezethető vissza, amikoris megalakult a cég The Haloid Photographic Company néven. Elsődlegesen fénykép papír- és fénykép előhíváshoz szükséges eszközök készítésével foglalkozott. A fényképészet technológiájának folyamatos fejlődése miatt a Haloidon belül állandó volt a modernizálás, illetve az új technikák és fejlődés utáni érdeklődés. Így akadt rá az alapító fia, Joseph C. Wilson, 1938-ban egy Chester Carlson nevű fizikusra, aki egy új módszert fejlesztett ki, ami egy árammal feltöltött fém áramvezetővel és tintaporral képes papírra nyomtatni. Aki tudja, hogy hogy működnek a lézernyomtatók, az egyből ráismert a technikára, mert a mai napig használatos. Ez a technika sokkal gyorsabban tud nyomtatni papírra és kevesebb tintát fogyaszt, mint a tintasugaras nyomtatók és mivel a tinta száraz, porszerű nem is kenődik el.
Bár a technológia még az elején járt 1938-ban, Joseph Wilson nagy fantáziát látott benne, és elszánta magát, hogy cégével kifejlessze ezt nyomtatásra. Ez körülbelül 20 évbe került nekik. Amikor sikerült ezzel az új technikával az első automatikus nyomtatót megcsinálniuk 1959-ben, úgy gondolták, hogy névben meg kell különböztetni magukat az eddigi nyomtatóktól. Az új gépet xerográfnak keresztelték, ami a görög ξηρός (xirós) száraz és a γραφή(grafí) írás szóbol ered. Ennek nyomán az első fénymásológép Xerox 914-ként futott be a piacra. Azzal reklámozták, hogy olyan egyszerű a használata, hogy egy majom is képes vele másolni.
Xerox 914 reklám
A Xerox 914 hatalmas siker volt, át is nevezték a céget először Haloid Xerox-nak, majd csak simán Xerox Corporationnak. A sok millió dollárt pedig, amit a cég ebből keresett az innovációra költötte, mivel ez hozta a legnagyobb előrelépést. 1960-ban létrehozott egy kutatási központot New York államban, amit az alapítóról elnevezve Wilson Center for Research and Technology-nak hívott és a xerográfiát kutatta. A következő években egyre-másra jöttek a nyomtatási reformok:
1963-ban az első fénymásoló-nyomtató ami elfért az asztalon, Carlson eredeti elképzelése szerint.
1964-ben elkezdtek azon dolgozni, hogy Xerox gépek messzebbről is tudjanak nyomtatni; ezt Long Distance Xerographynak (LDX) nevezték, amit a gyakorlatban telefonvonalakon keresztül oldottak meg. Az LDX-ből fejlesztette ki később egy japán cég a FAX gépeket, ahol az X-nek semmi köze nincs a Xeroxhoz, hanem a fakszimile latin eredetű szóból jön, ami hasonmás-készítést jelent.
1966-ban a Xerox 2400 az első másoló ami automatikusan tudta a másolandó papírokat be és ki folyatni, anélkül, hogy egyesével be kelljen őket helyezni. Ez azt jelentette, hogy 5 különböző dokumentumból 10-et csinált egymás után automatikusan, sőt, még rendezte és vágta is őket. Ezzel együtt 40 másolatot lehet készíteni percenként, innen a név is, 2400-at óránként.
1971-re eljutottak oda, hogy az első szines fénymásolót is piacra dobják, nem sokkal később pedig az első lézeres nyomtatót.
Ezek mellett az újítások mellett, a Xeroxot érdekelni kezdte a számítógép technológia is, így hát felvásárolták 1969-ben a Scientific Data Systems számítógép gyártó céget is. Innen pedig új korszak kezdődött.
A számítógép reformátorai
A számítógép-bizniszbe ugyanolyan lendülettel vágtak bele, mint 10 évvel azelőtt a nyomtatók készítésébe. Az innováció volt az első és a legfontosabb. 1970-re elkészült a Palo Alto-i kutatási központ, vagy Xerox Parc (Palo Alto Research Center), aminek a feladata az volt, hogy számítógéppel kapcsolatos fejlesztéseket hajtsanak végre.
Xerox Parc 1977-ben
Ami a kor szokásaival ellentétben (és napjainkban is) hatalmas különbség volt a kutatási központban, az, hogy a kutatók hihetetlenül szabad kezet és sok pénzt kaptak, hogy azt kutassák, ami csak eszükbe jutott. Ez a szokatlan hozzáállás viszont nagyon gyümölcsöző volt. Olyan innovációkat hoztak a következő pár évben, amiről az emberek nagy része nem is sejti, hogy egy fénymásoló cég találta ki őket. Azt is nehéz eldönteni, hogy melyik a legfontosabb közülük.
70-es évekbeli számítógép CLI-ja (Command Line Interface), azaz Parancssoros Felülete
Talán a leglátványosabb innováció amit csináltak, az a GUI (Graphical User Interface), avagy Grafikus Felhasználói Felület. Ebbe nem gondolunk bele sokan, de egészen a 70-es évekig a számítógépekkel csak szöveges formában lehetett kommunikálni, a GUI az amit ma már teljesen készpénznek veszünk: a gombok, a sliderek, az ikonok, az ablakok, a képek, a dupla klikk, fontok stb. mind mind a GUI-t alkotják. Ahhoz, hogy ez működjön, viszont rengeteg szoftvert kellett fejleszteni, aminek a világon elsőként kellett nekifutniuk.
A Dynabook GUI a Smalltalk-76-ben írt első GUI
Kifejlesztették az első szövegszerkesztő szoftvert a WYSIWYG-t (“What you see is what you get” - amit látsz azt kapod) ami a modern Word ekvivalense lenne. Ők voltak az elsők, akik egy képet tudtak képernyőn megmutatni, ezzel együtt az első képmanipulációs (paint) programot is megcsinálták, ami pixel alapú képeket (kötött felbontású képek) tudott átalakítani. De a pixel alapú képek manipulálásán túl kifejlesztették a felbontás-független vektorgrafikát, ami később a PostScript-té alakult, végül a közismert PDF-formátummá. Ezzel együtt persze ki kellett mindezt találni úgy, hogy ez interaktív legyen, így hát kifejlesztették a számítógépes egeret is.
Xerox Alto nevű számítógép első egere
Ahhoz, hogy ezeket megcsinálják, persze egy teljesen új programozási paradigmát is kitaláltak, az úgynevezett Objektum-orientált programozási (OOP) elvet, és vele együtt az első OOP programozási nyelvet, a Smalltalk 76-ot, majd 80-at. Ez az első modern nyelv, ahonnan egyenes út vezet a modern Java és C# nyelvekhez, ami alapul szolgál a ma is használatos Androidoknak és Windowsoknak.
Ha ez így magában nem lett volna elég, akkor emlékezzünk vissza a telefonvonalas nyomtatáshoz. Hát nekik is eszükbe jutott, hiszen rögtön ki is fejlesztették az Ethernet-et, az első standardot, ami egy hálózatot hozott létre több számítógép között, amiből később az internet kifejlődött.
A Xerox Parc öröksége
A listát persze folytathatnánk, a Parcnál kifejlesztették a LISP programozási nyelvet, a Model-View-Controller programozási architektúrát és AspectJ programozási nyelvet és még sorolhatnánk. Továbbá a Parc kutatási központból az akkoriban ott dolgozó mérnökök közül három kutató is megkapta a neves Turing-díjat: Butler W. Lampson (1992), Alan Kay (2003) és Charles P. Thacker (2009), ami az informatikában elérhető legmagasabb kitüntetés. Minden szempontból a Xerox Parc a 70-80-as évei a technika történelmének az egyik legnagyobb sikertörténete.
A Xerox viszont nem volt a legjobb abban, hogy az innovációit szabadalmaztassa. Bár a Xerox Alto nevű számítógéppel megpróbáltak a piacra betörni, az összes technológiai- és szoftvervívmányával együtt a termék hatalmasat puffant. Ez nagyon elbátortalanította a Xeroxot és elkezdte leépíteni a számítógépes részlegét. Eladta Scientific Data Systemset és mivel a Xerox Parc elsődlegesen egy kutatási intézményként tekintett magára, ezért nem nagyon érdekelte a szabadalmaiknak a továbbfejlesztése. Ami az innovációkat illeti, azt gyorsan szétkapkodta a Microsoft, az Apple és az IBM. Ők viszont a tökélyre fejlesztették a mouse-t, a GUI-t és az internetet.
Az első Windows GUI, sokkal rendezettebb, sokkal használhatóbb
Az kétségtelen, hogy a mindennapjainkat a mai napig befolyásolják az ott történtek. De minden jónak, sajnos, vége kell legyen. Miközben a Xerox a 90-es években kiszervezte a Parc-ot, hogy függetlenebb legyen, a mentalitásuk is megváltozott. A Xerox felhagyott a maximum innovációs stratégiájával és belekényelmesedett az alapműködésébe, a fénymásolók stabil életébe. A Parc egy mai napig működő kiváló kutatási központ maradt.
Reméljük, hogy a jövőben lesz még ilyen, hogy egy cég az összes lapját a fejlesztésre teszi fel, mert ennek az egész emberiség a nettó nyertese lenne.
Források
Comments