top of page

KEZDŐDIK A NŐI KÉZILABDA-EURÓPA-BAJNOKSÁG

Ma is izgatottan kelhettek fel a sportrajongók, hiszen egy igencsak érdekesnek ígérkező sportrendezvény kezdődik el, nem más, mint a 2020-as női kézilabda-Európa-bajnokság. Erdélyi szemszögből nézve a mezőnyt, két ország nevénél is felcsillan a szemünk, hiszen Magyarország és Románia is szerepel a kontinensviadalon. Most nézzük meg, hogy mit is érdemes tudni a bajnokságról, miért rendhagyó, illetve mire lehet számítani Magyarország szempontjából.

Horváth-Kovács Mátyás



Hol fogják megrendezni az idei tornát?


A torna rendezési jogát még 2014-ben Dánia és Norvégia nyerte el, ám miután a vírushelyzet miatt többször módosultak a körülmények, végül úgy döntöttek, hogy Dánia önállóan fogja lebonyolítani az eseményt. Mondanom sem kell, úgy a dán hatóságok, mint a dán kézilabda-szövetség vállára hatalmas teher nehezedik, ám egy, a járványhelyzetre szabott átfogó protokoll elkészítése, és számos tárgyalás után a dán kormány jóváhagyta a rendezvény megszervezését.


Mit is tartalmazhat az a bizonyos járványügyi protokoll?


Ha egy szóban kellene összefoglaljam a protokoll mivoltát, nem hezitálnék: szigorú. Kezdjük ott, hogy a játékosoknak a helyszínre érkezés előtt 72 órával negatív koronavírustesztet kell produkálniuk. Ezután az érintettekre a repülőtéren is vár egy tesztelési folyamat, amelynek az eredményét a szállodai szobában kell megvárniuk. Bizonyára nagyon kényelmesek lesznek a hotelszobák, tudniillik a sportolók idejük nagyrészét ott fogják eltölteni: a kijárás tilos, csupán mérkőzésre vagy edzésre mehetnek, sőt még a meccsek után sem az öltőzőbe veszik az irányt. 72 óránként újabb tesztelések következnek, egészen addig, amíg az adott illető el nem hagyja Dániát. A stadionokban maximum 500 fő lehet jelen, ám ebbe a számba a nézők sajnos nem fértek bele. Ami érdekes, hogy ez a félszáz ember is megkülönböztetésben részesül, mivelhogy léteznek az úgynevezett buborékok (piros és kék). A buborékok zónákat jelölnek, mégpedig a következőképpen: a piros zónában tartózkodnak a játékosok, az edzők, az egyéb stábtagok és a játékvezetők, illetve a kék zónában mindenki más. A szabály pofonegyszerű: a két buborék nem találkozhat egymással.


Ha valaki megszegi a szabályokat, pakolhat is, mivel nem vehet részt a torna hátralevő részén.


Mik a magyar csapat célkitűzései?


Kétélű a dolog, hiszen egyrészt mindenki örül, hogy végre játszhat a csapat, mindenki maximálisan odateszi magát, minden edzést és mérkőzést kiaknáz a válogatott, hogy fejlődhessen, viszont, másrészt, nincsen komolyabb tétje a bajnokságnak, inkább csak presztízskérdésként fogják fel a versenyzők. Ezekben az rendkívüli időkben megjósolhatatlan a mérkőzések eredménye, nem tudni, hogy melyik csapat milyen formában lesz, bármi közbejöhet, sok a hiányzó, sok csapattag könnyen megfertőződhet. Ezért is, Danyi Gábor, szövetségi kapitány, azt nyilatkozta, hogy „Rövid távú célokat fogalmazunk meg”. A végső cél viszont egyértelmű: kijutni a nyári tokiói olimpiára. Az olimpiai

selejtezőket márciusban fogják tartani, arra pedig kiváló felkészülési lehetőséget ad az idei Eb.


Mikor játszik a magyar csapat?


Magyarország Hollandiával, Szerbiával és Horvátországgal került egy csoportba, ami azt jelenti, hogy az említett három csapattal kell megküzdjön a továbbjutásért. A csoportból az első három együttes jut tovább a középdöntőbe, ahol a Románia, Norvégia, Németország és Lengyelország négyes három legjobbjával kell megmérkőzniük. Első meccsünket december 4-én 19:15-kor játsszuk Horvátország ellen, ezután jön a december 6-i magyar-szerb viadal, majd pedig utolsó csoportmérkőzésünkre december 8-án kerül sor, Hollandia ellen. A tornán összesen 16 csapat szerepel, illetve összesen 47 mérkőzés lesz követhető.


Bízunk a lányok tisztes helytállásában, illetve abban, hogy mindenki épségben tér majd haza Dániából!


A képek forrása a Magyar kézilabda-válogatott Facebook-oldala.

Comments


bottom of page