Nem mondanám magam nagy Nirvana rajongónak, viszont 16-17 évesen én is a híresebb dalaikra lázadtam magamban az igazságtalan mindenség ellen. Néhány számuk a kellő dühöt, forrongást és háborgást üzenik, de az mindenképp elmondható, hogy meghatározó elemei a zenetörténelemnek. S úgy ahogy az együttes ikonikus, úgy annak frontembere is, Kurt Cobain is jelentős figura s egyben olyan személyiség, akit még mindig nem olyan könnyű megfejteni.
Mihály Kriszta Kinga
A dokumentumfilm hivatalos plakátja. (Forrás: Amazon.com)
A Brett Morgen által rendezett Kurt Cobain: Montage of Heck című dokumentumfilm, amelyet nemrég láttam, mégis egy jó kezdet lehet Cobain személyiségének felfedezéséhez. Morgen már 2007-ben kezdett el dolgozni a filmen, amikor is Courtney Love énekesnő, Cobain özvegye felvetette ezt az ötletet a rendezőnek. Ez az egyedüli olyan dokumentumfilm, amelyet a család beleegyezésével készítettek, s amelynek Frances Bean Cobain, Cobain és Love közös gyermeke volt az egyik koproducere.
Az eddig elkészült jó pár Nirvana dokumentumfilmhez képest, a Montage of Heck régi családi, Cobain kiskorából származó felvételeket, kézzel írt dalszövegeket és Cobain és Love által készített házivideókat is tartalmaz, valamint rajzokat, demókat és naplóbejegyzéseket is. Ha számadatokban kellene felmérni a film forrásait, összesen 200 órányi hangfelvételt, néhány sosem látott műalkotást, végtelen órányi kamerafelvételt, továbbá mintegy 4000 oldalnyi napló- és levélrészletet dolgoztak fel. A dokumentumfilm címe valójában Cobain első mixtape kazettájának címe. A tények mellett pedig Cobain élettörténéseiből inspirált igazán igényesen elkészített animációkkal spékelik meg a filmet.
Animációs részlet a dokumentumfilmből. (Forrás: Hisko Hulsing Studio)
Feltételezem, hogy az, aki alternatív zenerajongó vagy netán grunge rajongó, annak nagyjából ismert lehet Cobain élete és hirtelen halála. A Montage of Heck is ugyanúgy ezt az életet dolgozza fel, egy kicsit árnyalva, és sokkal több hangsúlyt fektetve Cobain művészetére, úgy ábrázolva őt, mint ahogyan azt szerette volna maga Cobain is: emberként, férjként és családapaként. A film megjelenésekor sok kritikus úgy jellemezte a filmet, mint ami romantizálni akarja a Nirvana énekesének személyét. Véleményem szerint, még ha ez meg is történik, nem hiába: valószínűleg Cobain is egy ilyen életsztorit szeretett volna saját magáénak mondani. Persze, ez túlságosan nehéz volt, hiszen rengeteg olyan tényező volt abban az évtizedben, ami összekeveredve Cobain labilis elmeállapotával és családi háttértörténetével többnyire rossz kimenetelre utalt.
A Montage of Heck is valami ilyesmit szeretne bemutatni. Egyszerre bemutatja a kisgyermek Cobain-t ártatlan kék szemekkel és tejfölszőke hajával, a boldogabb családi összejöveteleket vagy a volt barátnőjével töltött boldogabb éveit, ugyanakkor a saját kézzel írt önutáló sorait és rajzait, amelyek néhol ijesztőnek hathatnak. Azt sem könnyű nézni, ahogyan Cobain drogfogyasztása a mindennapjai részévé válik, s noha ezt a dokumentumfilm nem jeleníti meg teljesen egyértelműen, egy Cobain és Love házi videójának jelentje minden elárulhat ennek súlyosságáról. A film valahogy megtalálja az egyensúlyt, s a két pólus között lavíroz.
Courtney Love a Kurt Cobain: Montage of Heck-ben. (Forrás: Rolling Stone)
A művészibb elemek mellett teret kapnak az interjúk is. Megszólal Cobain édesanyja, édesapja és mostohaanyja, testvére, felesége, Courtney Love, Krist Novoselic, a Nirvana basszusgitárosa és Tracy Marander, Cobain volt barátnője. Érdekes az, hogy a film megjelenése után, az énekes édesanyja és lánya megbánták, hogy közük volt a dokumentumfilmhez amiatt, hogy leginkább rossz fényben festette le Cobain életét. Való igaz, hogy a dokumentumfilm legtöbbször sötét, zavaros és dühvel teli, viszont, ha nagyon jól megnézzük a képsorokat és követjük a filmbéli eseményeket, nem feltétlenül alakul ki egy olyan kép Kurt Cobain-ről, ami azt mutatná, hogy ő egy sajnálni való művész volt, aki nem bírta feldolgozni azt a sok rosszat, amit kapott a világtól. Talán inkább egy olyan ember látható, aki szomorúan, betegen és saját lelki félelmeivel élt miközben boldog is volt, zenélt is, családja és barátai is voltak, fiatal volt és szórakozott. Lehet pont ez így elég is volt neki, talán nem kell okokat keresni, miért kábítószerrel szerette volna megkönnyíteni vagy megnehezíteni az életét.
A dokumentumfilm nem hibátlan, néhol lehet közhelyes is, de valahogy mégis más, mint a szokásos sztárokról szóló dokumentumfilmek. Végül pedig a látottak alapján tulajdonképpen mindenki el tudja dönteni, hogy ki, mi, milyen volt vagy milyen akart lenni Kurt Cobain, a 20. század végének egyik legmeghatározóbb zenei alakja.
Források:
Commentaires