Johannes (Jan) Vermeer (1632 - 1675) németalföldi művész a holland aranykor egyik kiemelkedő, manapság legismertebb alkotásokat adó festőnek mondható. Annak ellenére, hogy csupán 36, ma is létező művéről tudunk, valószínűleg minden háztartásban ismerős lehet a Leány gyöngy fülbevalóval című festmény úgy cím alapján, mint ránézésre.
Feltételezhetően Vermeer önarcképe az 1656-os A kerítőnő című festmény részletén
Az alkotás annyira izgalmas, hogy egész estés játékfilm is készült ezzel a címmel 2003-ban, de azóta is számos cikk, esszé, sőt YouTube-videó is próbálja megmagyarázni, hogy a hágai Mauritshuis nevű múzeumban, a holland kormányfő irodájától néhány tíz méterre lévő festményen megjelenített, ellentmondásos küllemű (elég megtekinteni a diszkrét öltözetet, párhuzamban az irreálisan nagy gyönggyel) fiatal hölgy hogyan bűvölhette el az egész világot.
A jelenlegi népszerűség ellenére, Vermeer és munkássága Rembrandt-tal és Frans Hals-szal szemben saját korában elenyésző lehetett, és csupán a 19. század végétől kezdődően kezdett egyre elismertebb művésszé válni, amikor az otthonának számító Delften kívül is beférkőzött a köztudatba, Étienne-Joseph-Théophile Thoré francia műkritikus révén.
A köztudatból mára kikopott európai portréfestészet óriásának, Frans Hals (1582-1666) Lantos (1620-1625) című festménye
Vermeer a 17. századi, mindennapi szokványos élet megörökítéséért lett igazán híres, így előkelő példája az úgynevezett zsánerfesztészetnek: van, hogy képein egy női alak végez el egyszerű otthoni teendőt, mint a Tejet öntő nő esetében, vagy éppenséggel
egy másik hölgy privátszférájába hatolunk be, amikor a Levelet olvasó lány nyitott ablaknál című festményt vesszük szemügyre. Önmagában megfigyelni a jelenetet nem minősülne tolakodásnak, ha csak pár éve nem lenne valószínűsíthető, hogy a lány egy szerelmes levelet olvas, hiszen a háttérben igencsak eldugottan meghúzódik Cupido, a vágy megtestesítője - legalábbis annak ábrázolása. A 2017-ben megkezdett restaurálás eredményeként nem csak feltárták az eddig elrejtett alakot, de arra is sikerült rájönni, hogy a mitológiai szereplő a festő halála után lett megörökítve.
Ez a 2019-ben restaurált festmény lesz a tavasszal Drezdában megnyíló Vermeer-kiállítás úgynevezett „pièce de résistance”-ja, hiszen a festmény 1742 óta képezi a drezdai városi múzeum műgyüjteményének egyik ékes darabját. A kiállításra ugyanakkor a mester Londonból érkező alkotása is hivatalos, sőt az amszterdami Rijksmuseum tárlatában szereplő festményt is láthatnak a látogatók, az időleges kiállításban található tíz Vermeer-kép pedig igazán jelentős mennyiségnek fog bizonyulni a csekély számú megmaradt alkotása miatt.
Domokos Ferenc
Comments