Rafman véletlenszerű témákat ragad meg, olyan elemekkel, amelyek nem szándékosan kerültek a képre. Azáltal, hogy művészi kontextusba helyezi ezeket a fotókat, újra jelentést ad nekik. A néző értelmet talál bennük, történetet kapcsol hozzájuk. Ezen kívül a projekt úgy dokumentálja a világot, hogy nem foglal el semmilyen etikai vagy esztétikai álláspontot.
Pilbáth Kincső
Van egy dolog, amelyet szinte minden nap használsz tájékozódásra, mégsem gondoltál arra, hogy másra is kipróbáld. Például alkoss vele! Jon Rafman kanadai művész ezt tette. 2008 óta folyamatosan gyűjti a Google Street View legfurcsább, vagy akár legszebb fotóit. Kezdetben gyűjtötte őket, majd Tumblr-oldalt is működtetett, mára pedig már kiállítást és egy könyvet is kiadott belőlük.
A projekt címe a Google kilenckamerás kocsija miatt Nine Eyes of Google Street View lett. A Google tulajdonképpen 2007-ben vezette be a Street View- (utcai kép) módot a Google Maps (Térkép) egyik funkciójaként, ami akkor újdonságnak számított. Célja az volt, hogy rendszerezze és hozzáférhetővé tegye a világ információit, utcai képeken keresztül. Azóta a kocsi folyamatosan készíti az újabbnál újabb képeket, így minden lefotózott utca képe egyszer felülíródik egy később készítettel.
Rafman véletlenszerű témákat ragad meg, olyan elemekkel, amelyek nem szándékosan kerültek a képre. Azáltal, hogy művészi kontextusba helyezi ezeket a fotókat, újra jelentést ad nekik. A néző értelmet talál bennük, történetet kapcsol hozzájuk. Ezen kívül a projekt úgy dokumentálja a világot, hogy nem foglal el semmilyen etikai vagy esztétikai álláspontot.
„Csábító volt látni a képeket a valóság semleges és kiváltságos ábrázolásaként – mintha az utcanézet bármely más társadalmi kontextusból kiszorulva képes lenne valódi doku-fotózásra, megragadva a valóság töredékeit, megfosztva minden kulturális szemponttól.” – nyilatkozta a művész a projektjével kapcsolatban.
Comments