2022. február 2-ig a romániai népességnek a 41,85%-a kapta meg a COVID-19 védőoltást, és 2021-ben is szint végig el volt maradva az átoltottság az Európai Unió átlagához képest. Meglehetősen gyenge teljesítmény például Franciaországhoz képest, ahol ugyanez 78% volt. Mivel egyáltalán nem kizárható egy újabb járvány a (közel?)jövőben, fontos feltenni a kérdést, hogy mi vezetett a védőoltások ennyire jelentős mértékű elutasításához Romániában? A válasz fényt deríthet különféle mély, strukturális társadalmi problémákra is.
Markó Balázs összefoglalója
2022. február 2-ig a romániai népességnek a 41,85%-a kapta meg a COVID-19 védőoltást, és 2021-ben is szinte végig el volt maradva az átoltottság az Európai Unió átlagához képest (1. ábra). Meglehetősen gyenge teljesítmény például Franciaországhoz képest, ahol ugyanez 78% volt. Mivel egyáltalán nem kizárható egy újabb járvány a (közel?)jövőben, fontos feltenni a kérdést, hogy mi vezetett a védőoltások ennyire jelentős mértékű elutasításához Romániában? A válasz fényt deríthet különféle mély, strukturális társadalmi problémákra is.
Mindenképpen befolyásolta az oltási arányokat az, hogy milyen mértékű dezinformációnak voltak kitéve a közösségek, vagy az is, hogy mennyire érzékeltük a járvány – jelen esetben a koronavírus – kockázatát (például hányan haltak bele a vírusba körülöttünk, hányan voltak súlyos betegek stb). Ez pedig természetesen függ az egészségügyi rendszer minőségétől.
1. ábra: Oltottsági arány (legalább egy oltás) Romániában és az EU-ban, 2021 (%)
Forrás: ECDC és saját szerkesztés
Kollégáimmal, Boga Balázzsal és Dr. Rácz Bélával egy másik szemszögből közelítettük meg a kérdést. Mi azt kutattuk, hogy milyen hatással van az oltási hajlandóságra a jövedelem, a gazdasági fejlettség, a politikai rendszerbe vetett bizalom, az etnikai kisebbségek aránya és az oktatás. A oltási hajlandóságot a 2021 júliusi és 2021 októberi oltottsági arányok alapján ítéltük meg. Célunk az volt, hogy kvantitatív módszerekkel, átfogó adatbázisok segítségével vonjunk le konklúziókat ezzel a kérdéssel kapcsolatban – túl gyakori az egyszerű spekuláció az oltásszkepticizmussal kapcsolatban a romániai közbeszédben. Kutatásunkról remélhetőleg a közeljövőben többet lehet majd hallani, itt a mondanivalónkat csak röviden szeretném összefoglalni.
Románia településeiről (összesen 2.689-ről) gyűjtöttünk adatokat, és többváltozós regressziókkal elemeztük azt, hogy mi befolyásolja ezek átoltottsági arányát (a regresszió egy statisztikai eszköz, amely különféle változók közti összefüggésekre ad becsléseket egy feltételezett egyenlet formájában).
Eredményeink azt mutatják, hogy a gazdasági fejlettség és dinamizmus – amit az egy főre eső cégek számával és jövedelmével, illetve a munkanélküliségi rátával mértünk – növeli az oltási arányt (a cégbevételek és az oltási arány egyszerű szórásgörbéje a 2. ábrán látható). Ugyanígy az is megállapítható, hogy a 2020-as parlamenti választásokon való részvétel is pozitív hatással van az átoltottságra egy adott településen. Ebből a rendszerbe vetett bizalom fontosságára is következtethetünk (amelynek az egyik mutatója a választásokon való részvételi arány). Így tehát ez a két elem önmagában is lényeges: egyrészt, a gazdasági fejlettség direkt módon elősegítheti a jó minőségű információ fogyasztását és elérését (a jobb társadalmi helyzet jobb információs forrásokat biztosíthat, vagy egyszerűen több előfizetést engedhetünk meg magunknak), így minél fejlettebb egy település, annál többen választják az oltást. Másrészt, a rendszerbe vettett bizalom egyszerűen azért fontos, mert minél jobban bízunk az orvosokban, politikusokban vagy döntéshozókban, annál valószínűbb, hogy hallgatunk tanácsaikra és beoltatjuk magunkat.
2. ábra: A (főre eső, logaritmikus) cégbevételek (függőleges tengely) és a 2021. júliusi oltási arány szórásgörbéje
Forrás: saját szerkesztés, vaccinare-covid.ro és topfirme.com
Jelentős a kettő együttes hatása: egy gazdagabb és fejlettebb település jobb közintézményeket működtethet, illetve az állampolgárok inkább érezhetik azt, hogy a rendszer jól működik, mindez pedig növeli a hatóságokba vetett bizalmat. Ezzel egyidejűleg pedig a nagyobb társadalmi bizalom gyorsabb gazdasági növekedéshez vezethet – egy szabad piac és szerződés-alapú rendszer hatékonyságának szerves része a bizalom. Ennek következtében a kettő erősítheti egymás hatását.
Összetettebb ugyanakkor a kép az etnikai kisebbségek és az oktatás esetében. Eredményeink azt mutatják, hogy az oltási kampány elején a kisebbségi arány pozitív hatással volt az átoltottságra is, később viszont ugyanez negatívra válthatott. Nem tiszták egyelőre ennek az okai: lehetséges, hogy a román közösségekhez képest idővel rosszabbá vált az oltás megítélése a kisebbségek között, de az is elképzelhető, hogy a kisebbségek egyszerűen polarizáltabbak ebben a kérdésben, mint a román többség (tehát ha eredetileg ugyanakkora arányban is voltak az oltásszkeptikusok mint az oltást igénylők a kisebbségek és a többség köreiben, nehezebb lehetett meggyőzni a kisebbségi oltásszkeptikusokat a vakcina szükségességéről). Mindenképpen hasznos lenne ennek a kérdésnek a szélesebb körű elemzése.
Az oktatás pedig – eredményeink szerint – teljesen irreleváns az oltási arány szempontjából. Itt fontos kiemelni azt, hogy az oktatásról volt a legnehezebb adatokat gyűjtenünk: azt mértük, hogy adott településeken mekkora az utóbbi tíz évben középiskolát végzettek aránya, amiről viszonylag kevés (kb. 500) településre volt adat, és nyilvánvalóan sok lehetséges probléma van vele. Ennek ellenére hazánk oktatási rendszere nem megfelelő, ami az egészségügyi ismereteket és a kritikus gondolkodást illeti, így eredményeink nem feltétlenül meglepőek. Mindenképpen szükségesek további kutatások ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
Alapjában véve ezeknek az elemeknek az okait az „intézményekben”, azaz társadalmunk politikai és jogi játékszabályaiban találjuk – amelyeket ugyanakkor a történelmi és a földrajzi kontextus határoz meg (Douglass North definícióját használom az intézményekre: ezek nem a szó mindennapos értelmében intézmények, hanem annál jóval többet jelent). Érdemes kiemelni, hogy ez azt jelenti, hogy a kultúra nem egy eredő forrása az oltásszkepticizmusnak, hanem ugyanúgy az intézményeink, történelmünk és földrajzi környezetünk következménye. Az intézményeinket pedig, bár nehezen, de meg tudjuk reformálni.
Munkánk segítségével rá tudtunk világítani arra, hogy melyek a fontos és kevésbé fontos determinánsai az oltásszkepticizmusnak: a gazdasági fejlettség és növekedés jelentősen növeli az oltási hajlandóságot, míg a kisebbségek jelenléte és az oktatás hatása egyelőre nem tiszta. Ahhoz, hogy igazán pontos és átfogó képet tudjunk alkotni, elengedhetetlen több energiát és erőforrást fektetni Románia “feltérképezésébe”. Precíz kvantitatív elemzések, amelyek segítségével meg tudjuk állapítani társadalmi gondjaink forrásait, illetve potenciális megoldásokat tudunk javasolni, csak így képzelhetőek el. Anélkül, hogy kiterjedt egészségügyi, oktatási, gazdasági és szociális adatbázisokkal rendelkeznénk, csak spekulatív és nagy valószínűséggel hibás megoldásokat találhatunk az ország nagy problémáira.
Mindennek ellenére kutatásunkból mégis körvonalazódik egy másik nagy tanulság. Az oltásszkepticizmus okainak jelentős része strukturális és rövid távon nehezen változtatható, így a “tűzoltásnak” és a spontán állami beavatkozásnak komoly korlátai vannak. A román kormány hiába kap észbe egy járvány közepén, hogy sokan nem akarják beoltatni magukat: nem tudják rögtön megnövelni az ország gazdasági fejlettségét, nem lehet a munkanélküliséget (a mértet és főleg a valósat) hirtelen lenyomni, nem lehet azonnal megemelni a bizalmat a hatóságokban, és nem lehet az oktatási rendszert egy pár hónap alatt gyökeresen megváltoztatni. Ha fel szeretnénk készülni ilyen típusú válságokra, nem halogathatjuk a rendszerszintű problémák megoldását. Legtöbben szárazon megúsztuk a járványt, de ha nem foglalkozunk ezekkel a gondokkal, a következő krízis végzetes következményekkel járhat.
Megjegyzés: a kutatás jelenleg javítási fázisban van, reményeink szerint hamarosan publikálva lesz egy elismert nemzetközi folyóiratban.
Comments